Vattacukorhajú lány

kicsikék


Hajninak már elég régen megígértem, hogy megmutatom a miniceruzáimat.Többségük egy 24 darabos Faber-Castell készletből származik, amit még az őskorban (értsd: gimnazista koromban) kaptam az anyukámtól. Elég drága volt, de úgy látszik, az anyukám nagyon bízott bennem… Sokáig csak nézegettem őket, majd elkísértek alkotótáborokba, később a főiskolára. A mai napig az eredeti dobozban tartom őket, és használatban is vannak. Általában véve nehezen válok meg dolgoktól, de a kifogyott temperás tubusaimat azért kidobtam már (pedig olyan szépen fel voltak tekerve, csak hát porosodtak:)

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. jóképűek a kicsikék így együtt 🙂 nálam mindig a barnák rövidülnek meg leghamarabb… és sosincs szívem kidobni őket.Panka, ez milyen édes történet! 🙂

  2. panka says:

    Én az ovis kori szemüvegkeretemet őrzöm, amiben már nincsen üveg, de szuperül felkunkorodik a szára a fül mőgé. Mikor próbálkoztak vele 3 éves koromban, hogy hordjam, akkor be volt ragasztva az egyik üveg:)Hordtam is becsülettel, én nem az a hisztis kislány voltam…csak anyukámnak feltünt, ha valamit meg akarok nézni, akkor leveszem, mert szemüvegben nem láttam jól, így aztán elvitt a pécsi klinikára, aholt annyit állapítottak meg rólam, hogy hihetetlenül jó a térlátásom, és semmi baja a szememnek.Azóta sincs szemüvegem, de őt a polcomon tartom más későbbi kincsek között.Még nagyon sok van szerencsére!!!

  3. Hát én csak azzal dicsekedhetek, hogy sorra beszáradnak a temperáim, akriljaim…nem megy nekem a munka hevében a kupaktekergetés..pedig a fogkrémest visszatekerem…tehát még nem válunk az urammal…:-)))

  4. kiseri says:

    Én is fájó szívvel dobom ki a megrövidült cerkákat, márpedig ahol négy gyerek alkot… Egyszer elkezdtem felragasztgatni szépen egymás mellé és egy kis képecske készült belőle, nagyon jópofa lett! Most újra gyűjtöm őket, gombokat fogok készíteni belőlük:)És nekem a Gioconda pasztelljeim vannak még meg, pedig kb. tízévesen kaptam… csak a doboza lett ronggyá…

  5. Edi says:

    Narancssárga centrumos nejlonzacskót.

  6. ojni says:

    Jajjj, köszi! 🙂 Az a pinduri, nagyon aranyos! :)) A barátnőmet most költöztetjük, csak úgy gyalogosan, mert 2 utcányi csak a táv; asszem ő jobban tudna nyilatkozni; ő mindent, de mindent megtart…

  7. Mónika says:

    :)) dejó, írjatok még ilyeneket!! ki mit nem dob ki…? milyen szálakkal kötődtök az eszözeitekhez..?

  8. verus says:

    Az én gyerekkori fémdobozos színesceruza készletem is megvan/azt hiszem Faber-es az is, én csak “manósnak” hívtam, a fehér szakállú apóka miatt, ami a dobozon van:)/!

  9. krisztallit says:

    Én ezt most mint mezei felhasználó írom: 36 színű, osztrák Jolly kinderfest színeseket 6 éves koromban kaptam fémdobozban cédrusból “almost unbrekable” felirattal. Nagy becsben tartottam őket….és még most is használ(hat)ják a gyerekeim is. Szinte hiánytalan, bár tényleg megrövidültek ők is.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!