{"version":"1.0","provider_name":"Vattacukorhaj\u00fa l\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/vattacukorhajulany.cafeblog.hu","author_name":"Horv\u00e1th M\u00f3nika","author_url":"https:\/\/vattacukorhajulany.cafeblog.hu\/author\/horvath_monika\/","title":"h\u00e1t \u00edgy.","html":"
<\/div>\r\n
\"\"<\/a><\/div>\r\n
\u00a0<\/a><\/div>\r\n
Amikor \u00f6t \u00e9ve elkezdtem ezt a blogot, eleinte csak k\u00e9peket tettem fel a munk\u00e1imr\u00f3l, mert ezt a fel\u00fcletet webes portfoli\u00f3nak sz\u00e1ntam. Azt\u00e1n egyre t\u00f6bbet \u00edrtam, n\u00e9ha szem\u00e9lyesebb dolgokat is. Amikor m\u00e1r el\u00e9g sok olvas\u00f3m lett, akkor egy kicsit elgondolkoztam, hogy kell-e ez a fajta dolog nekem, \u00e9s r\u00e1j\u00f6ttem, hogy nem vagyok felk\u00e9sz\u00fclve arra, ahov\u00e1 n\u0151het. Hiszen nem volt c\u00e9lom kit\u00e1rulkozni, \u00fagy gondolom, egy alkot\u00f3 egy\u00e9bk\u00e9nt is tal\u00e1n t\u00f6bbet \u00e9s \u0151szint\u00e9bben nyilatkozik a saj\u00e1t munk\u00e1i \u00e1ltal. Sz\u00f3val egy kicsit akkor visszavettem a sz\u00f6vegb\u0151l, m\u00e1r ami a dolog szem\u00e9lyesebb r\u00e9sz\u00e9t illeti. Azt\u00e1n egy \u00e9ve olyan v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkeztek be az \u00e9letemben, amelyeket m\u00e9gis meg kellett volna valahogy \u00edrni, csak nem tudtam, hogyan\u2026v\u00edv\u00f3d\u00e1saimnak eredm\u00e9nyek\u00e9ppen gondosan becsomagolt bejegyz\u00e9seket olvashattatok, mondhatjuk, \u00f3vatos l\u00e1ny vagyok.<\/span><\/div>\r\n
<\/div>\r\n
Tudjuk ezt most be egy \u0151szintes\u00e9gi rohamnak, de az is igaz, hogy egyr\u00e9szt r\u00e1j\u00f6ttem, vannak nagyon-nagyon r\u00e9gi olvas\u00f3im, akiknek illene elmondani (valami\u00e9rt \u00edgy \u00e9rzem) hogyan is ker\u00fcltem ide, m\u00e1sr\u00e9szt att\u00f3l, hogy a blogot szakmainak sz\u00e1nom, ennyit tal\u00e1n el\u00e1rulhatok magamr\u00f3l, harmadr\u00e9szt szeretn\u00e9m eloszlatni a gyan\u00fat, miszerint nyertem volna a lott\u00f3n.<\/span><\/div>\r\n
<\/div>\r\n
Majdnem napra pontosan egy \u00e9vvel ezel\u0151tt elutaztam egy \u00f3vod\u00e1skori bar\u00e1tn\u0151mh\u00f6z Franciaorsz\u00e1gba, hogy kifessem els\u0151 gyermek\u00fck gyerekszob\u00e1j\u00e1t. L\u00e1tt\u00e1tok, kiposztoltam. Az els\u0151 h\u00e9t csod\u00e1s-kast\u00e9lyos-naps\u00fct\u00e9ses kir\u00e1ndul\u00e1sokkal telt, olyan volt, mint egy csajos film, a m\u00e1sodik fest\u00e9kszaggal teli (de arra is nagyon sz\u00edvesen eml\u00e9kszem vissza). A m\u00e1sodik h\u00e9ten tal\u00e1lkoztam egy magyar fi\u00faval, aki miatt a hazautaz\u00e1som ut\u00e1n sz\u00e9lsebesen igyekeztem befejezni k\u00e9t k\u00f6nyv illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1t, elrendezni a dolgaim, \u00e9s visszamenni m\u00e1sf\u00e9l h\u00f3napra - mert 1700 km t\u00e1vols\u00e1ggal nem nagyon lehet randev\u00fakat szervezni, \u00e9s kett\u0151nk k\u00f6z\u00fcl az \u00e9n munk\u00e1m volt a rugalmasabb. Az, hogy j\u00f6nn\u00f6m kellett, nem volt k\u00e9rd\u00e9ses. Novemberben hazautaztam, kar\u00e1csonyi hajr\u00e1. A kar\u00e1csonyi hajr\u00e1t annyira komolyan vettem, hogy ut\u00e1na m\u00e1sf\u00e9l h\u00f3napig beteg voltam. Felmondtam az alb\u00e9rletem \u00e9s nagy nehezen \u00f6sszecsomagoltam az \u00e9letemet k\u00e9t b\u0151r\u00f6ndbe \u00e9s \u00fajra \u00fatra keltem Franciaorsz\u00e1gba (m\u00e1r \u00fatk\u00f6zben meggy\u00f3gyultam, nagyon \u00e9rdekes). Normandi\u00e1ban csak a febru\u00e1rt t\u00f6lt\u00f6tt\u00fck, m\u00e1rcius elej\u00e9n \u00e1tk\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk Angli\u00e1ba, \u00edgy most \u00f6t h\u00f3napja itt \u00e9l\u00fcnk. \u00c9n, az otthon\u00fcl\u0151, egy \u00e9ven bel\u00fcl a m\u00e1sodik idegen orsz\u00e1gba\u2026 sokszor m\u00e9g ma is nevetek rajta.<\/span><\/div>\r\n
<\/div>\r\n
\"\"<\/a><\/div>\r\n
<\/div>\r\n
A dolgok olyan gyorsan k\u00f6vetkeztek egym\u00e1s ut\u00e1n, \u00e9s annyi mindent t\u00f6rt\u00e9nt, hogy csak most, ennyi id\u0151 ut\u00e1n kezdem felfogni, meg\u00e9lni igaz\u00e1n, hogy mennyire sz\u00e9p helyen vagyok itt Anglia sz\u00edv\u00e9ben. Ezt a sz\u00edves dolgot nem \u00e9n tal\u00e1ltam ki, olvastam valahol, de szerintem igaz. Anglia k\u00f6zep\u00e9n \u00e9lek \u00e9s a vid\u00e9ki \u00e9let teljesen leny\u0171g\u00f6z. A sz\u00e9p kis falvak, a kast\u00e9lyok, a kertek, a legel\u0151k, fekete l\u00e1b\u00fa b\u00e1r\u00e1nyok, a rengeteg \u00e9nekesmad\u00e1r, az erd\u0151k...<\/span><\/div>\r\n
Szerintem igenis meg lehet szokni az es\u0151t, b\u00e1r ha hetekig zuhog, az\u00e9rt az nem olyan vicces, de cser\u00e9be \u00e9gig \u00e9r minden n\u00f6v\u00e9ny \u00e9s szuper, sz\u00ednes gumicsizm\u00e1kat lehet kapni. Id\u00e9n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem barnulok le. M\u00e9g mindig meg akarok \u00e1llni minden mez\u0151n a b\u00e1r\u00e1nyokn\u00e1l, egyszer m\u00e1r lett volna lehet\u0151s\u00e9gem k\u00f6zel ker\u00fclni hozz\u00e1juk, de azok ijeszt\u0151en nagyok voltak, nem, nem keverem \u00f6ssze a tehenekkel.<\/span><\/div>\r\n
<\/div>\r\n
Azt viszont, hogy az \u00fat bal oldal\u00e1n kell k\u00f6zlekedni, olyannyira nem tudom megszokni, hogy mostm\u00e1r tot\u00e1l keverem, hi\u00e1ba mondj\u00e1k, hogy ez a term\u00e9szetesebb az agynak. Az a hihetetlen v\u00e1laszt\u00e9k, ami itt az \u00e1ruh\u00e1zakban tal\u00e1lhat\u00f3, el\u0151sz\u00f6r leny\u0171g\u00f6z, k\u00e9s\u0151bb bosszant, viszont a rengeteg csomagol\u00f3anyag, amit hazahozunk vele, elborzaszt. A l\u00e1nyok t\u00edz fokban is f\u00fcrd\u0151ruha m\u00e9ret\u0171 ruh\u00e1ban mennek bulizni, t\u00edz centis magassark\u00faban, amit \u00e9jf\u00e9lkor m\u00e1r a h\u00f3nuk alatt cipelnek, \u00e9s nemes egyszer\u0171s\u00e9ggel felteszik a meki pultj\u00e1ra rendel\u00e9s k\u00f6zben. A fi\u00fak hajvasal\u00f3t haszn\u00e1lnak \u00e9s a nadr\u00e1got val\u00f3sz\u00edn\u0171leg valami spray-vel f\u00fajj\u00e1k fel magukra, olyan sz\u0171knek t\u0171nik. Az emberek \u00e1ltal\u00e1ban nagyon kedvesek, de tartok t\u0151le, hogy letelepedni az\u00e9rt nem lehet itt olyan egyszer\u0171 (\u201e\u00e1, mi nem sz\u00e1m\u00edtunk helyi lakosnak, m\u00e9g csak h\u00fasz \u00e9ve vagyunk itt\u201d).<\/span><\/div>\r\n
<\/div>\r\n
De azt hiszem, egy kiss\u00e9 elkanyarodtam a t\u00e9m\u00e1t\u00f3l. Az utaz\u00e1som oka abszol\u00fat mag\u00e1n\u00e9leti d\u00f6nt\u00e9s volt, nem nyertem \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat sehov\u00e1, nem adtam fel a kor\u00e1bbi munk\u00e1im, hogy b\u00e9biszitter lehessek, nem nyertem a lott\u00f3n, egyszer\u0171en csak k\u00f6vettem ide valakit. Ez\u00e9rt nem teregettem ki itt a blogon se \u00e9s m\u00e1shol sem, \u00e9s ne k\u00e9rdezz\u00e9tek, most mi\u00e9rt \u00edrok r\u00f3la, tal\u00e1n most \u00fclepedett le ez az eg\u00e9sz annyira, hogy m\u00e1r tudok \u00edrni r\u00f3la. Igen, azt hiszem, az agyam eddig folyamatosan le volt maradva, \u00e9s most \u00e9rte utol az esem\u00e9nyeket. Az elm\u00falt f\u00e9l \u00e9v nagyj\u00e1b\u00f3l elment azzal, hogy megk\u00fczdjek p\u00e1r saj\u00e1t probl\u00e9m\u00e1val \u00e9s azzal, hogy hagytam \u00fclepedni a dolgokat: szerintem nincs olyan, hogy valaki k\u00fclf\u00f6ldre k\u00f6lt\u00f6zik, \u00e9s minden z\u00f6kken\u0151mentesen alakul... egyszer\u0171en ez egy akkora d\u00f6nt\u00e9s, akkora v\u00e1ltoz\u00e1s... M\u00e9g akkor is, ha az \u00e9n munk\u00e1m olyan, hogy b\u00e1rhonnan v\u00e9gezhetem, ez az\u00e9rt nem ennyire egyszer\u0171. Sok-sok neh\u00e9z pillanaton vagyok t\u00fal \u00e9s rengeteg dolgot tanultam magamr\u00f3l.<\/span><\/div>\r\n