Mindig szerencsém van ezekkel a kastélyokkal! Kinézek valamit az útikönyvből, ami nagyjából útbaesik, elmegyünk, és tessék, kiderül valami!
Persze a legtöbbször célirányosan és nagyjából felkészülten érkezünk, de a múlt héten olyan hirtelen döntöttük el, melyik irányba is indulunk, hogy csak útközben lapozgatva néztem ki a szépnek ígérkező helyeket a National Trust könyvéből. Olyannyira fogalmam sem volt, hová is megyünk, hogy amikor hétfőn zárva találtuk a kapukat, néztem meg jobban a könyvet, és láttam, hogy aznap szünnap van, és hogy egyébként pedig ez a hely szerepelt a 2010-es, Tim Burton-féle Alice in Wonderland-ban. Naná, hogy másnap vissza kellett menni.
Antony House a dél-angliai Cornwall megyében található, és mint később ez is kiderült, csak heti 3 napon van nyitva, ugyanis a Carew Pole család lakja több száz éve. Most is! A National Trust-tal lévő egyezségük miatt heti 3 napot máshol töltenek, jöhetnek a látogatók, a bevétel a szervezeté, cserébe gondozzák a kertjüket. Ahogy elnéztem, van mit, gyönyörű, óriási park van a ház körül. (Azért remélem, van hová menniük.)
Felhős időben érkeztünk.
vannak Alice-ra utaló jelek:) Bár egy kicsit meg kéne már nyírni azt a csészét!
Ez itt én vagyok, egy párszor meg kellett ismételnem az ugrálást, de szerencsére minden látogató kivárta (és végignézte), míg megunom. Nem volt nagy tömeg, de a fotókat igyekeztünk úgy készíteni, mintha senki más nem lett volna ott rajtunk kívül.
Ezt a padot nem találtuk meg sajnos. Bár volt lezárt rész is, lehet, hogy ott..
(a kép innen van)
Ez pedig egy jelenet a filmből. Az ugrós képem egyébként kb itt készült, erre is utólag jöttem rá.
A házba is bementünk, úgy van kialakítva, hogy a látogatók is jó sokat láthassanak belőle, de természetesen a család igazán személyes tárgyait nem láthattuk. Óriási festmények mindenhol, textilképek, gyönyörű bútorok… én ekkorra már annyira telítődtem a kerttel, hogy csak sóhajtozni bírtam, fotózni el is felejtettem. Néhány családi fotót azért kitettek, gondolom a fíling kedvéért, úgy láttam, két felnőtt fiú (férfi) van a családban, akik mindketten szép, szőke nőt vettek feleségül, és gyönyörű, szőke pici gyerekeik vannak.
*
Lewis Carroll Alice Csodaországban című szürreális meséje számtalan kiadást ért már meg, több (ha jól számolom a wikipédián, 18) filmfeldolgozás született róla, a művészek állandó ihletője, egy állócsillag, hogy tovább ne fokozzam a dolgot. A világ szinte összes nyelvére lefordították, az első kiadás 1865-ben jelent meg John Tenniel illusztrációival. De a témában kötelező megemlíteni az 1907-es kiadást Arthur Rackham csodálatos rajzaival, vagy hogy nagyon fontos magyar kiadásokat mondjak, 1992: Szecskó Tamás (Móra), és 2007: Szegedi Katalin (General Press), jaj és ki ne felejtsem: Rebecca Dautremer is elkészítette a saját stílusában (Gautier-Languereau, 2010).
Ti szeretitek?
Szerintem az írója be volt lőve, mikor írta, de a képek csodásak 🙂
örülök, ha tetszett! 🙂 élmény van bőven:)
Hűha! Köszönöm, hogy elhoztál a világból egy szeletet! Ha kérhetem: legyen még ilyen!! 🙂